Alig érek be, még a kabátomat sem vettem le, jön az első emberke.

- Nem enged be a gép a jelszavammal, pedig nem változtattam meg.

- Jó, mindjárt adok új jelszót, pár perc, mert még csak most kapcsoltam be a gépem.

- Akkor visszamegyek addig a helyemre.

- OK, majd hívlak telefonon.

Ma reggel kaptuk a levelet, hogy valami fejes úgy döntött, hogy megváltozik a password policy.

Eddig a jelszavakat 60 naponta kellett megváltoztatni.

Mostantól évente egyszer!

Gratulálunk azoknak az őskövületeknek, akik nem bírnak egy rohadt jelszót megjegyezni, és ezért az IT-s biztonsági irányelveket gyengítik...

Jön az egyik unszimpatikus (köszönni sem tud...) emberke, privát kérdéssel.

Kicsit úszom a melóban, kolléga is szabin van, meg amúgy is próbálom leépíteni az ingyenélőket.

Új szlogen: Sajnos privát kéréseket nem intézhetünk munkaidőben.

Eddig még senki sem kérdezte meg, hogy és munkaidőn kívül mi van, pedig már kész van a tarifatáblázatom is.

Gépcsere lesz, mondom az érintettnek:

- Majd akkor holnap lesz egy óra, amikor nem tudsz dolgozni.

- Jó, holnap úgyis később jövök. Ja, de be kell lépni a gépre.

Emberünk jön, hogy túl sokszor próbálkozott belépni, lockolta magát.

Jól van unlockolom az accountot, szólok, hogy próbálja ki, ha nem megy, resetelem a jelszavát is.

Jön is vissza, hogy még mindig nem jó. Jelszó reset.

Jön vissza, hogy megint lockolta magát. Nézem, nincs lockolva.

Mondom, hogy írja be a jelszavát a username-hez, hogy nem a billentyűzete rossz-e.

Jó a billentyűzet, megint locolta magát.

Nézem, nincs lockolva.

Odamegyek.