Az egyik departmenten elég gyakran van olyan, hogy a kedves felhasználók kizárják magukat az egyik SAP rendszerből.

Eleinte szívtunk vele, mert nyitottam rá ticketet, azt pár napig ide-oda dobálták, mire eljutott valakihez, aki tudta, hogy az a csapat, aki tud jeszót resetelni, nem használja a ticketing rendszert, írt nekik egy emailt, és kész is volt. Alig pár napig tartott.

Aztán az egyik managertől kaptunk egy telefonszámot, hogyha valaki keres minket ilyen ügyben, akkor szóljunk neki, hogy hívja fel azt a számot.

A pár napos mutatvány lement 2 percre.

Csörög a telefon, az irodaház recepciójáról keresnek:

- Szia, megjött a kávé!

- Szia, az nagyon jó, de XY-t kellene keresni. (A mi recepciósunkat.)

Fél perc múlva XY keres telefonon:

- Szia, félreértette a recepciós. Nem kávé jött, hanem a HP-s szállítmány...

Kolléga megint szabira ment.

Elég sok meló volt, úgyhogy három napig vért izzadva gyűrtem le a melókat, hogy a hét végére jusson egy kis idő arra is, hogy kitaláljak és kivitelezzek valami üdvözlőcsomagot.

Azt hiszem, sikerült.

Az egész ötlet igazából onnan indult, hogy el akartam húzni egy kicsit a székét, de az be volt szorulva az asztal alá.

Gondoltam, jobban is lehetne azt a széket rögzíteni.

Át kell költöztetni valakit, és még drivert is frissítenék a gépén. Felhív telefonon, hogy megbeszéljük a részleteket.

El is mondom a lényeget:

- Akkor majd légy szíves lépj ki a gépedből, de ne kapcsold ki.

- Kapcsoljam ki?

- Nem, csak a log offot válaszd.

- A log offot?

- Igen.

- De akkor kikapcsol magától, nem?

- Nem. Az a shutdown.

Telefon csörög:

- Szia, az XY-nak még nincs email címe?

- Nem, még nincs neki.

Felháborodottan:

- Akkor hogyan levelezzek vele???

- Postán?