Ez konkrétan most történt. Éppen vacsorázok, csörög az ügyeletes telefon.

- Halló.

- Helló, XY vagyok, maszekban.

- Szia, igen?

- Maszekban hívlak, olyan kérésem lenne, hogy szükségem volna egy laptopra, mert meghalt az előző, szóval az szeretném megkérdezni, hogy hol, milyen laptopot kell venni, mondom, maszekban...

- Ööööö... Szóval este fél 9 van, éppen vacsoráznék, nem beszélhetnénk meg esetleg holnap inkább...?

- Te vacsorázol, nekem meg rákos a fiam, szia. (Leteszi)
 

Az emberrel nem vagyok kicsit sem jóban, de még közeli ismerősöket is elhajtanék vacsora közben ilyen baromságokkal a francba. Ha már van képe - bármilyen indokkal - este fél 9-kor felhívni maszekban, nem illene esetleg tiszteletben tartani, ha éppen nem érek rá? Nem lett volna célravezetőbb azt mondania, hogy bocsi, tényleg sürgős, visszahívhatlak 10 perc múlva, ahelyett, hogy neki áll feljebb? Az eszem megáll...