Alapból szeretnek egyes userek sok mindent az IT-ra fogni. Mert nem csináltuk meg, mert sokára csináltuk meg, stb.

Néha ez viszont jól is elsülhet.

Usernek nem működött az egyik programhoz a kliense, a webes felület meg éppen központilag haldoklott:

xaba: szia, most mehetnék?

GB: Szia
Meggyógyult
nem ti voltatok?

xaba: nem
becsszó

GB: kb 10 percre rá, h küldtem az emailt...

xaba: a webessel volt gond, de a klienset elvileg nem érintette

GB: akkor nem tom, de működik :)

xaba: szóval nem tudom, mi lehetett

GB: nekem a kliens volt a para

xaba: mindegy, megy, az a lényeg.

GB: ha kérdik, én azt mondom ti voltato ;)

Nem vagyok a munkörnyeztem magánéleti vonatkozású tárgyakkal történő kidekorálásának a híve.

Azonban egy új színes nyomtatót ki kellett próbálni, nyomtattam hát egy A4-es képet a gyermekeimről.

Hogy mégse legyen pazarlás, metörtem a jó szokásomat, és kiragasztottam a képet a falra.

Meg is kérdezte valaki:

Mostantól ínyencek, különcök, megrögzött FaceBook-ellenesek, és mindenki más Google+-on is követhet minket!

Kettőről három főre bővül IT-s csapatunk, ennek kapcsán be kellett rakni még egy asztalt a szobába.

A szoba adottságaiból kifolyólag ez viszont némi átrendezéssel járt.

Valahogy a fél cég úgy érezte, hogy fontos megjelennie, és viccesnek szánt, de a valóságban szánalmas megjegyzéseket tennie. Vagy ami még rosszabb: kérdeznie kell.

Íme, a "legjobbak":

Ettől a kérdéstől szoktam a falat kaparni.

Nem, nem zavarhatsz.

Ha kérdezni szeretnél valamit, kérdezz. Ha bajod van, mondd. De ne zavarj.

Ja a másik meg: "Kérdezhetek valamit?"