elősztori:

van nekünk egy nagyon pöpec kis légkondink a szerverszobában. általában olyan 18,4 °C-on tartja a hőmérsékletet, de amikor teszteltük, akkor sikerült levinni 14 °C-ra is. kaptunk hozzá fájintos kis hőmérőt is, ami riaszt az őrségen, ha a beállítot érték fölé megy a hőmérséklet. már vagy 2 hónapja beszélgetünk róla, hogy valamikor tesztelni kéne...

na, aztán ma én vagyok az ügyeletes. hazajöttem, már gondolkodtam, hogy nyitom a kis esti söröcskémet, mert már ma úgysem vezetek, nem fog leégni a gyár...

de jött a telefon: riasztás van a szerverszobából, hogy túl magas a hőmérséklet.

fasza, mondom. őrök elindulnak, én is elkezdek pörögni. nézzük, ki van bent még a gyárban. Gríndéj bent van, húdejó, őt is odazavarom. aztán várok, és gondolkozok.

1.) kurva jó, mert működik a riasztó. egy teendő kipipálva.

2.) Benji pakolt a szerverszobában...

hmmm...

gyors telefonálgatás, hát igen, Benji magára vállalta a bűnösséget. lekapcsolta a légkondit, és úgy hagyta...

azon kívűl, hogy mindenkire a szívbajt hozta, nem történt semmi gáz.

de nézzük, hogy hogyan is látták a jelenlévők:

Gríndéj: "... a szar is megállt bennem, meg odajött mindenki. Képzelheted..."

Benji büntetésből erre az évre megnyerte azt, hogy egyedüli supportosa legyen a 3 legtávolabb eső területnek. (az egyik olyan 10 perc kellemes séta...)