Páncélszekrény
Nem IT-s történet, csak a ma reggeli sztorizgatás közben jutott az eszembe.
Egyik ismerősöm villanyszerelőként dolgozott, és éppen egy új bankfiókban kábeleztek.
A bankigazgatónak az volt a mániája, hogy a zenének mindenhol szólnia kell. A WC-ben is.
Nem gond, fizető kliensnek a kérését teljesíteni kell, minden helységben hát bekötöttők a hangszórókat.
Kivéve a páncélteremben.
Nincs a közelben nyomtató
A tegnapi sztoriról jutott eszembe egy másik eset, egy korábbi munkahelyemen.
Ott az illetőnek nem az volt a baja, hogy közel van a nyomtató, hanem hogy messze.
A messze az egész konkrétan kb. 6-8, de maximum 10 métert jelentett.
Nyomtató mizéria
A nyomtatókkal mindig csak a baj van.
Ha nem működik, az a baj.
Ha működik, elrontják.
Ha nem rontják el, akkor meg az a baj, hogy egyáltalán miért van?
Mit is akarok?
Komment nélkül, a tipikus példája annak, hogy egyesek azt sem tudják, hogy mit akarnak, és elmondani sem tudják, hogy mi a bajuk. Utána persze kiakadnak, mert nem jöttem rá magamtól, hogy nem arra kell válaszolni, amit kérdez.
Munkaidő nyilvántartóban elrontotta blokkolásait, és azt szeretné javíttatni.
File visszaállítása
Rendszeresen előfordul, hogy véletlenül felülírnak egy file-t, és vissza kell állítani a régi állapotot.
Nincs ezzel semmi probléma, ezért csinálunk biztonsági mentéseket.
Jött is szokásos kérés, hogy emberünk véletlenül felülírta, amit nem kellett volna, állítsuk vissza a file-t.
Már éppen nekiállnék, amikor látom, hogy pont jön egy új levél emberünktől, amiben megköszöni a visszaállítást.
Kérdezem a kollégát:
- Már meg is csináltad a restore-t?
- Nem, még csak most kezdtem neki.