A forró, vakítóan sárga napkorong már felkapaszkodik a horizont szélérol és megkezdi a kiszáradt vidék elárasztását sugaraival, amikor hosünk, egy nyalka legény, pej paripáin megérkezik munkahelyére. Atverekszi magát a strázsák gyurujén, megostromolja Mezzanine várát, végül fáradtan dol kék, Steelcase márkájú karosszékébe, hogy kiélvezze a csermelyléptu ido utolsó pillanatait, mielott nekilátna munkájának. Fáradt az ifjú... Alig pár órája, hogy
a 24 6. évadának befejezo részeit végigizgulta. Mondd, te ido! Hová rohansz? Miért e nyughatatlan, monoton menetelés elore? Tik-tak, tik-tak! Hát egyébre nem futja? -tépelodik magában a fiatalember, miközben notebook-ja fedelét hetykén fölcsapja, mint gáláns lovag csapja fel sisakrostélyát szíve hölgye elott. Most egy gombnyomás, és törékeny harmónia egyszeriben odalesz: beindul a winchester, fölbunog a masina!  Ctrl-alt-Del, O.k., password, és aztán hibaüzenet! Ah, már megint! A csuda vigye
el! Ezt már nem hagyom! Gyojjetek lovagok, gyojjetek vitézek! Képet mentek, serénykedek, jövök-megyek-intézkedek! A mentett képet levelemmel elküldöm. Nem nadzsom sürgos, de bosszantó. Ha bokros teendoitek engedik, kérlek, nézzetek majd el hozzám. ELore is köszönöm!