Halálra rémülten ront be egyik - amúgy nagyon szeretett - felhasználónk az irodába:

- Nem indul a gép, csak ilyen fura hangokat ad ki magából, nem tudom, mit csináljak, hozzányúlni sem merek!

- És milyen hangokat ad ki?

- Ilyet, hogy: titititititititi.

- Jó, de zörög, kerreg vagy csipog?

- Csipog.

- Menjünk, nézzük meg.

Barchoba versenyen elég jó eséllyel indulnék.

Remek tapasztalatom van már benne, hogy kiszedjem a felhasználókból, hogy konkrétan mivel és mi bajuk van...

Nem IT-s történet, csak a ma reggeli sztorizgatás közben jutott az eszembe.

Egyik ismerősöm villanyszerelőként dolgozott, és éppen egy új bankfiókban kábeleztek.

A bankigazgatónak az volt a mániája, hogy a zenének mindenhol szólnia kell. A WC-ben is.

Nem gond, fizető kliensnek a kérését teljesíteni kell, minden helységben hát bekötöttők a hangszórókat.

Kivéve a páncélteremben.

A tegnapi sztoriról jutott eszembe egy másik eset, egy korábbi munkahelyemen.

Ott az illetőnek nem az volt a baja, hogy közel van a nyomtató, hanem hogy messze.

A messze az egész konkrétan kb. 6-8, de maximum 10 métert jelentett.

A nyomtatókkal mindig csak a baj van.

Ha nem működik, az a baj.

Ha működik, elrontják.

Ha nem rontják el, akkor meg az a baj, hogy egyáltalán miért van?