Kolléga éppen online meetinget tart, szépen meg van osztva az egész Desktopja.

Gyorsan csináltam is egy képet, hogy milyen fontos könyvjelzők vannak neki elmentve a céges böngészőjében:

Rendszeresen előfordul, hogy véletlenül felülírnak egy file-t, és vissza kell állítani a régi állapotot.

Nincs ezzel semmi probléma, ezért csinálunk biztonsági mentéseket.

Jött is szokásos kérés, hogy emberünk véletlenül felülírta, amit nem kellett volna, állítsuk vissza a file-t.

Már éppen nekiállnék, amikor látom, hogy pont jön egy új levél emberünktől, amiben megköszöni a visszaállítást.

Kérdezem a kollégát:

- Már meg is csináltad a restore-t?

- Nem, még csak most kezdtem neki.

Kettőről három főre bővül IT-s csapatunk, ennek kapcsán be kellett rakni még egy asztalt a szobába.

A szoba adottságaiból kifolyólag ez viszont némi átrendezéssel járt.

Valahogy a fél cég úgy érezte, hogy fontos megjelennie, és viccesnek szánt, de a valóságban szánalmas megjegyzéseket tennie. Vagy ami még rosszabb: kérdeznie kell.

Íme, a "legjobbak":

Másik site-on dolgozó usernek lejárt a jelszava.

Sajnos hálózat nélkül indította el a gépét, majd menet közben csatlakozott a hálózatra.

Ennek következtében némelyik rendszerben megváltozott a jelszava, máshol lockolva lett az accountja.

Elég nagy káosz lett, bár tragédia nem történt, ezt mi seperc alatt rendbe szoktuk tenni:

Ismét sztorit kaptunk egy volt munkahelyünkről arról a kollégáról, akit most már Hódító hódnak hívunk.

Nem kicsit értetlen a srác.